Térdkárosodás mechanizmusa


Térd porcleválás: A meniscus két, félhold alakú rostporcos gyűrű a térdben, mely a combcsont és a sípcsont között helyezkedik el. Az ízületi felszínek egyenetlenségeit egyenlítik ki.

A porcleválás

Feladataik közé tartozik az ízületi felszínek kiegyenlítése, különböző mozgások, pl. Gyakran a köznyelvben porcnak nevezik őket és sérüléseiket is hasonlóan emlegetik: porc sérülés, porcleválás.

Azonban fontos megemlíteni, hogy ebben az értelemben nem csak a meniscusok sérülésére gondolhatunk, hanem az ízületi felszínt borító üvegporc sérülésére is.

Hogyan előzzük meg és kezeljük a térd elülső keresztszalagjának sérülését. Elmélet és gyakorlat, statisztikai adatok.

A belső meniscus sérülése fordul elő gyakrabban, ami a rostporcos gyűrű szakadását jelenti, mely súlyosabb esetben porcleválással jár. Ilyenkor javasolt a levált darab mielőbbi eltávolítása műtéti úton, annak érdekében, hogy az ízületi felszínt borító üvegporc ne károsodjon.

A meniscus sérülés leggyakrabban a térdet érő valamilyen külső, hirtelen behatás, főleg rotáció következtében jön létre, azonban térdkárosodás mechanizmusa hosszan tartó túlterhelés, mikrotraumák is vezethetnek a probléma kialakulásához.

Az előbbi fiatalabb korban jellemző és gyakran társul a szalagok sérülésével, míg az utóbbi inkább idősebb korban jellemző.

A rostporcos gyűrű sérülésekor jellemzően a térd beduzzad, az ízületi résben hirtelen fellépő, erős fájdalom jelentkezik. A szakadás típusától függően a páciens a térdet nem tudja teljesen térdkárosodás mechanizmusa vagy behajlítani, esetleg enyhe hajlításban tartja, mert a leszakadt darab beékelődött az ízfelszínek közé. Porcsérülés térdkárosodás mechanizmusa porcszakadás esetén fontos orvoshoz fordulni.

Általában már fizikális vizsgálattal megállapítható a meniscus sérülés, ha azonban ez nem egyértelmű MRI végzése javasolt. A porcszakadást vagy porcleválás kezelése műtéti úton térdkárosodás mechanizmusa, rossz vagy helytelen kezelése tartós ízületi gyulladáshoz vezethet. A műtét során a levált porcdarabot eltávolítják, vagy a sérült részt összevarrják. A műtét során fontos a rostporcos gyűrű minél nagyobb mértékű megkímélése, ugyanis eltávolítása fokozza az ízületi instabilitást és gyorsítja az ízületi felszínek kopását.

Terápiás eljárások

A műtét követően célzott gyógytorna megkezdése javasolt, a mozgástartomány helyreállítása és a térd stabilizáló izmok erősítése céljából. A nyáktömlők, vagy bursák a csontok, izmok, inak között helyezkednek lehetővé téve a csontokon való súrlódásmentes elmozdulást. A térdízületben több nyáktömlő található, melyek közül az úgynevezett prepatelláris bursa gyulladása a leggyakoribb. Ez a nyáktömlő a bőr és a térdkalács között helyezkedik el, így olyan pácienseknél fordul elő ez a probléma, akik sokat térdelnek pl.

Ezen kívül valamilyen hosszabb ideje fenn álló, ismétlődő kisebb trauma mikrotraumasérülés, ismétlődő nyomás, térdízületi gyulladás okozhatja a nyáktömlő gyulladását. A nyáktömlő gyulladás vagy bursitis során térdkárosodás mechanizmusa szaporodik fel a tömlőben, ami súlyos esetben be is térdkárosodás mechanizmusa. A térdkalács körül, alatt vagy felett okoz fájdalmat.

Gyakori a hirtelen fellépő, erős fájdalom és nyomásérzékenység, valamint a duzzanat az érintett területen. Jellemzően a miért fáj a láb a csípőízületben mozgások a fájdalom és a duzzanat miatt csökkenek, fájdalmassá válnak, ezen kívül az érintett területen a bőr bepirosodhat és meleggé válhat. A térdízületi nyáktömlő gyulladás kezelésénél fontos elkülöníteni, hogy a gyulladást sérülés, trauma, túlterhelés vagy fertőzés okozza.

A sérülések, traumák következtében kialakult bursitis esetén fontos az érintett végtag nyugalomba helyezése, fájdalomcsillapítás és térdkárosodás mechanizmusa. Nagyon erős fájdalom és mozgáskorlátozottság esetén a térdízületbe adott szteroid injekciók alkalmazásával teljes gyógyulás érhető el.

térdkárosodás mechanizmusa fájó térdízület, ha mozog az ok

Fontos, hogy ha a bursitis hátterében valamilyen ismétlődő mikrotrauma, túlterhelés áll fenn, akkor érdemes gyógytornász segítségével rendezi a statikai problémákat, a térd körüli izomzat egyensúlyát helyre állítani, annak érdekében, hogy a nyáktömlő gyulladás térdkárosodás mechanizmusa térhessen vissza.

Térdszalag szakadás Az térdízületi szalagok fontos szerepet töltenek be a térd stabilizálásában. Felépítésüket tekintve nagy szakító szilárdságú kollagén rostokból álló szövetek.

Szakadásuk esetén az érintett szalagtól függően a térd különböző irányba instabillá válik. A térdszalagok sérüléséhez vezethetnek: ugrásból való rossz földet érés, traumák, hirtelen csavaró mozdulatok főleg nagy intenzitású mozgásoknál.

Gyakori a sportolás közben, vagy alkalomszerű sportolás során elszenvedett sérülés. Ennek általában az az oka, hogy az illető nem melegít be, vagy nem megfelelően térdkárosodás mechanizmusa ezáltal az ízület nincs felkészítve a szokatlanul nagy terhelésre, melynek következtében a hirtelen fellépő erőbehatások térdkárosodás mechanizmusa sérülések kialakulásához vezethetnek.

A térd körüli izomzat egyensúlyának felbomlása vagy a nem megfelelő mozgáskoordináció is növeli a térdszalag szakadások esélyét. A sérülés mértéke függ az érintett szalag megnyúlásától és szakadásának mértékétől. Megkülönböztetünk szalaghúzódást, amikor is a szalag nem szakadt el, csak megnyúlt; részleges és teljes szalag szakadást.

Elülső keresztszalag-sérülés – kialakulása, tünetei

A térdízületben 4 szalagot különböztetünk meg: belső oldal szalag elülső keresztszalag hátulsó keresztszalag Ezeken kívül fontos megemlítenünk itt is a tractus iliotibialis, vagy iliotibialis szalagot, mely fontos szerepet tölt be a térd oldal irányú stabilitásában.

Részleges szakadás Részleges szakadás esetén a szalag részben elszakad, melyet a térdízület duzzanata, esetleges véraláfutása kísér.

Zilgrei Térdszalag sérülések, a térd sportbalesetei A legnagyobb erőbehatásoknak kitett ízületünk a térdízület, mely nagy mozgásterjedelemmel rendelkező, lágyrészekkel kevésbé védett ízület. Számos olyan képletet tartalmaz, melynek sérülése, szakadása, kopása elhúzódó panaszok forrásává válhat.

A térd mozgatása ilyenkor nehézkes térdkárosodás mechanizmusa fájdalmas, a mozgástartomány lecsökkent. A legtöbb esetben a részleges szakadások kezelését konzervatív úton végzik. Ilyenkor fontos, hogy mihamarabb visszaállítsuk a teljes mozgástartományt, megerősítsük a térdstabilizáló izmokat, melyhez érdemes szakember, gyógytornász segítségét kérni.

A személyre szabott, célzott terápiát minél hamarabb érdemes elkezdeni a sérülést követően a mihamarabbi gyógyulás elősegítése érdekében. Teljes szalag szakadás Teljes szalag szakadás esetén a térdízületi szalag teljesen elszakad, ami a térdízület duzzanatát és bőr alatti vérzést okozhat.

Koós Zoltán. Az egyik leggyakoribb térdsérülés az elülső keresztszalag sérülése. Leggyakrabban a térd csavarásos mozdulatait igénylő sporttevékenység, pl.

Az ízület attól függően melyik szalag szakadt el, instabil lesz és képtelen a teherviselésre. Leggyakrabban a térdkárosodás mechanizmusa oldalszalag és az elülső keresztszalag sérül sportolás közben fellépő csavaró mozdulatokra. Teljes szakadás esetén műtéti megoldást alkalmaznak azonnal vagy halasztottan.

A szalagot általában a térdkárosodás mechanizmusa más részéből vett ínnal térdkárosodás mechanizmusa artroszkóposan. Az elsülő keresztszalag a combcsont hátsó, alsó végétől fut le keresztben a sípcsont elülső-belső felére. Két jól elkülöníthető rostköteg alkotja, egy elülső-belső és térdkárosodás mechanizmusa hátulsó-külső köteg. A szalag összességében a térdízület hajlításakor, illetve a nyújtás legvégén feszül meg, korlátozva a sípcsont előre, illetve oldalra irányuló elmozdulását a combcsonthoz képest.

A szalag elhelyezkedéséből adódóan jól látható, hogy a sérülés általában az ízület csavarodása és oldal irányú billenése következtében jön létre. Ilyenkor a láb rögzített és a térd ellentétes irányba mozdul el. A sérülés pillanatában gyakori a reccsenő, szakadó hang, melyet éles, erős fájdalom követ. Ilyen jellegű traumát okozhat még az ugrásból nyújtott lábbal talajra érkezés, ha a térdízület nagyon kifeszített helyzetben van.

A szalag szakadást követően a térdízület instabillá válik, bizonyos mozgások pl. A sérülést követően az ízület bedagad, nyomás érzékeny lesz, és be is vérezhet. A térdízületi mozgások csökkenek és fájdalmassá válnak.

Gyakran az LCA sérülése meniscus sérüléssel is jár, ilyenkor a páciens a térd nyújtása során elakadást érez. Jellemző sérülés olyan sportolók körében ahol a térdízület nagy igénybevételnek van kitéve, fontosak a hirtelen irányváltások, vagy gyakori a hirtelen fellépő külső erőbehatás pl. Hátulsó keresztszalag sérülés A hátulsó keresztszalag vagy LCP a térdkárosodás mechanizmusa elülső részéről fut le keresztben a sípcsont hátsó része felé.

Két részre lehet osztani, egy elülső belső és egy hátulsó külső kötegre. Főleg a térd hajlított helyzetében feszül meg, illetve a térd nyújtásakor megakadályozza a sípcsont hátrafelé történő elmozdulását vállízületi betegségek kezelési módszerei combcsonthoz képest. Sérülése lényegesen ritkábban fordul elő térdkárosodás mechanizmusa általában valamilyen külső direkt behatásra jön létre.

Kialakulásában elsősorban a túlzott mértékű berotáció vagyis a térd befordulása játszik szerepet, vagy olyan közúti baleset, mely során a térdet elölről éri ütés pl. A térd a sérülést követően beduzzad, fájdalmassá válik, instabilitás kevés esetben figyelhető meg.

térdkárosodás mechanizmusa arthrosis kezelés a cseh köztársaságban

A mozgástartomány csökkenése a fájdalomtól és a duzzanat mértékétől függ. Kezelése konzervatívan úton történik személyre szabott gyógytornával.

térdkárosodás mechanizmusa eper levelek kezelik az ízületeket

Műtétre általában kombinált sérülés esetén van csak szükség, amikor nem csak a hátulsó keresztszalag, hanem valamelyik oldalszalag is megsérül. Oldalszalag sérülések A térdízületet oldalról szalag stabilizálja, ezek a belső és a külső oldalszalag.

térdkárosodás mechanizmusa gyermekkori reumás izületi gyulladás

A belső oldal szalag a combcsont hátulsó részéről húzódik előrefelé a sípcsonthoz, térdkárosodás mechanizmusa a külső oldal szalag a combcsonttól húzódik enyhén hátrafelé a szárkapocscsontig.

Az oldalszalagok a térd nyújtásakor feszülnek meg, megakadályozva a túlzott mértékű nyújtást, vagyis az úgynevezett hiperextenziót, illetve korlátozzák az oldal irányú elmozdulásokat. Ebből adódóan az oldalirányú erőbehatások az ellenkező oldali szalag sérülését hozzák létre szalag húzódás, szalag szakadás vagy a szalag csontos eredésének kiszakadásamely a térd oldal irányú instabilitásához vezet.

Önálló oldalszalag sérülés ritkán jön létre, inkább a belső oldalszalag és az elsülő keresztszalag együttes sérülése a térdkárosodás mechanizmusa csavarásos mechanizmusok, illetve a térdet külső oldalról ért rúgások, ütések hatására.