Porkészítmény csontritkulás kezelésére


Nyomtatás A terápiában számos készítmény áll rendelkezésre a bizonyítékokon alapuló orvoslás eredményeinek megfelelően — az egyéni kockázati jellemzőktől függő gyógyszerválasztásról és az újabb kutatásokról ad aktuális helyzetképet ez a cikk.

Csontritkulás okai

A csontritkulás oszteoporózis a vázrendszer generalizált betegsége, ismérve a csonttömeg fogyása és a csontszövet mikroszerkezeti károsodása, ami fokozott törékenységhez vezet.

A Németországban 7,8 millió 50 év feletti beteget BoneEVA vizsgálat érintő probléma népbetegségnek számít, gyakorisága mindkét nemben növekszik. A csontritkulás prevalenciája a szomszédos német ajkú országokban is emelkedik a korösszetétel változásával, szaporodnak az oszteoporózishoz köthető törések, a kor előrehaladásával a törések gyakorisága is emelkedik. Másodlagos prevenció a kielégítő kalcium- és D-vitamin-ellátás napi — mg kalcium, napi — NE D-vitamin.

A gyógyszeres terápia szükségessége a törési kockázatból, illetve a már elszenvedett csontritkulásos törésekből következik.

A Porkészítmény csontritkulás kezelésére alapján oszteoporózisról akkor beszélünk, ha a T-pontszám nem haladja meg a —2,5-et, és a csontok ásványianyag-tartalma a törés független kockázati tényezője, de egyedül ezekből a kritériumokból az egyéni törési kockázat és a kezelés javallata nem vezethető le. Ennek meghatározásában nincs egyetértés az oszteológia képviselői között.

Míg Franciaországban, Nagy-Britanniában és Svájcban életkortól függő abszolút töréskockázatot, azaz korral változó intervenciós küszöböt vesznek figyelembe a törésküszöb meghatározásában, 4,17 addig az USA-ban és Németországban fix, kortól független intervenciós küszöböt állítottak fel lásd a német oszteológiai szervezetek es irányelveit. Ma nemcsak a beteg kórtörténetére és porkészítmény csontritkulás kezelésére tényezőire alapozott gyógyszeres terápia indikációjának meghatározása lehet egyénre szabott, hanem a különböző hatóanyagcsoportok fejlesztésének köszönhetően a gyógyszerek kiválasztása is.

Hormonterápia Porkészítmény csontritkulás kezelésére hormonkezelés a posztmenopauza korai időszakában első tíz évében csontritkulásban szenvedő betegeknél jön szóba, átfogó felvilágosítást követően, leginkább akkor, ha a beteg változókori tünetekre panaszkodik. Az emlőkarcinóma, a stroke és a mélyvénás trombózis aggodalmat porkészítmény csontritkulás kezelésére hormonterápia alatti incidenciája miatt a csontritkulás komoly kockázatának kitett nőket részletes tanácsadásban kell részesíteni, kezelésüket személyre szólóan kell elbírálni.

A hormonkezelés 5—10 évig tarthat, de oszteológiai nézőpontból a posztmenopauzális csontritkulás elsődleges prevenciójában nem tekinthető első vonalbeli kezelésnek. Bár egy metaanalízisben megállapítható volt a 60 év alatti nők teljes mortalitásának csökkenése, a 60 évesnél idősebbek korcsoportjában ilyen összefüggést nem tudtak bizonyítani. Egyéb ellenjavallat hiányában a terápia haszna 60 éves kor alatt meghaladhatja a kockázatot.

Agonista hatással vannak a csontanyagcserére, antagonistaként hatnak a méhre és az emlőre. Az elsőként megismert SERM, a tamoxifen receptorpozitív emlőkarcinómában alkalmazható adjuváns kezelés formájában, és csökkenti a daganat kiújulásának kockázatát. Védő hatással van a posztmenopauzában lévő nők csontanyagcseréjére, csontsűrűségére és lipidmetabolizmusára.

porkészítmény csontritkulás kezelésére

A napi 60 mg raloxifen legalább 4 évig adva alkalmas a posztmenopauzális csontritkulás megelőzésére és kezelésére. Gátolja az oszteoklasztok aktivitását, növeli a csont ásványianyag-sűrűségét és csökkenti a törési kockázatot.

  • Alga Komplex - 3 féle algával, porkészítmény - Alga kapszula, - por + lúgosítás - relaxbolt
  • Miért fáj a lábak karjainak ízületei
  • Fájdalom a térd térdízületeiben
  • A könyök és a gallér csontok ártanak
  • Hogyan kell cserélni a glükozamint és a kondroitint
  • A magzatvíz és a csontok öregedése Hazánkban mintegy ezer nő és ezer férfi szenved a csontritkulás enyhébb vagy súlyosabb formájában.
  • Komplex vitaminok ízületi betegségek kezelésére

Csökkenti az emlőrák veszélyét is, az endometriumra azonban nem fejt ki számottevő hatást. Mellékhatásokra is számítani kell: tromboembóliás eseményekre, némileg gyakoribb hőhullámokra, akárcsak hormonterápia mellett, 20 de a raloxifen a posztmenopauzális csontritkulás hatásos gyógyszerének számít.

További harmadik generációs SERM készítmények vannak klinikai vizsgálati fázisban: a lasofoxifen, a bazedoxifen és az arzoxifen a változókori oszteoporózis terápiájában részlegesen elfogadott gyógyszer, de jelenleg még nem állnak rendelkezésre. Biszfoszfonátok A biszfoszfonátok hatásos csontreszorpciót gátló szerek, bizonyíthatóan csökkentik a vertebrális és a nonvertebrális törési kockázatot. Az első generációs etidronátot elégtelen hatása, illetve kifejezett mellékhatásai miatt csak ritkán alkalmazzák.

porkészítmény csontritkulás kezelésére

Második generációs biszfoszfonát a pamidronát. Nem törzskönyvezték a csontritkulás megelőzésére és kezelésére, bár a FOSIT tanulmány eredményei alapján 3 hónapos intravénás alkalmazása a csont ásványianyag-sűrűségét porkészítmény csontritkulás kezelésére növeli törésen már átesett és még át nem esett betegek esetében egyaránt. Ezenkívül gyorsan csökkenti a csontritkulásos csigolyatörések okozta fájdalmat.

Engedélyezték viszont napi 10 mg-os vagy heti 70 mg-os adagban az alendronátot, bázisterápiával kombinálva, mely a FLEX vizsgálat 6 eredményei alapján 5 évnél is tovább bizonyult hatásosnak, ezért nagy töréskockázat esetén ajánlott gyógyszernek minősült. Az alendronát a férfiak csontritkulásának kezelésében is bevált, és csökkenti a csigolyatörés relatív kockázatát szteroid indukálta csontritkulás esetén.

A posztmenopauzális csontritkulás kezelésében engedélyezett harmadik generációs porkészítmény csontritkulás kezelésére a rizedronát, az ibandronát és a zoledronsav. Használatukat bázisterápiával kombinálva ajánlják. További alkalmazási terület ebben a csoportban is a férfiak csontritkulásának kezelése, valamint a szteroid indukálta oszteoporózis megelőzése és terápiája.

Napi 5 mg, illetve heti 35 mg per os rizedronát csökkenti a vertebrális és a nonvertebrális törési kockázatot már 6 havi kezelés után. Az ibandronát havi egyszeri mg-os dózisban, szájon át adva, illetve negyedévenként adott 3 porkészítmény csontritkulás kezelésére intravénás injekcióban egy évi kezelés után bizonyítottan csökkenti a törések kockázatát, hatása 3 évig változatlanul fennmarad.

A MOBILE tanulmány alapján az intravénás alkalmazás erőteljesebben javítja a csontsűrűséget és a csontfelszívódási markereket, mint az orális adagolás.

Az intravénás ibandronát jobban tolerálható, ezért jobb beteg-együttműködéssel is lehet számolni. Az emlőkarcinómás betegek aromatázgátló adjuváns terápiájában is alternatíva lehet az ibandronát, amely növeli a lumbális csigolyák és a csípő csontsűrűségét.

A zoledronát évi 5 mg-os dózisú, rövid intravénás infúzióban alkalmazva csökkentette minden jelentős oszteoporotikus törés kockázatát 3 év alatt, és az első hatóanyag volt, amellyel sikerült csökkenteni a halálozást. A férfiaknál és a posztmenopauzában levő nőknél is jelentősen növeli a teljes csípő csontsűrűségét, és a szteroidszedés okozta csontritkulás esetében — különösen reumás megbetegedésekben — szignifikánsan jobban növelte a lumbális csigolyák és a combnyak csontsűrűségét, mint a rizedronát.

Főleg porkészítmény csontritkulás kezelésére betegeknél fájdalom az összes ízületben latinul túl gyorsan lefolyt infúzió veseelégtelenséget okozhat, és egyes esetekben állkapocscsont-nekrózisról számoltak be.

Stroncium-ranelát A stroncium-ranelát a stroncium és a kalcium szoros boka ízületi tünetei rokonsága miatt jelentős affinitást mutat a csontok iránt.

Összehasonlítva a csontritkulás kezelésében alkalmazott többi gyógyszerrel, az oszteoblasztokat stimulálja és az oszteoklasztokat is egyértelműen gátolja, így a csontmetabolizmus egyensúlya pozitív. Az esténként bevett, napi 2 mg-os dózisú stroncium-ranelát bázisterápiával együtt alkalmazva, 3 éves kezelés után csökkenti a gerincoszlop és a csípő töréseinek kockázatát, és 8 éven át nyújt védelmet a törésekkel szemben.

A posztmenopauzális csontritkulás kezelésének A szintű ajánlásával rendelkezik. Teriparatid és parathormon 1—84 A teriparatid rekombináns humán parathormonanalóg PTH 1— Napi egyszeri 20 μg-os, szubkután dózisban, legfeljebb 24 hónapig alkalmazva javítja a biomechanikus teherbírást a csontátépítés stimulációján keresztül, nő a trabekuláris állomány és a kortikális állomány sűrűsége is.

Ez az első készítmény, amely a korábban elszenvedett, akár súlyos vagy nagyszámú töréstől függetlenül is védelmet nyújt az újabb törésekkel szemben. A teriparatidot engedélyezték a posztmenopauzális csontritkulás kezelésére, de Németországban a kötelező társadalombiztosítás terhére csak második gyógyszerként porkészítmény csontritkulás kezelésére fel manifeszt csontritkulás esetén, abban az esetben, ha a legalább egy éve tartó egyéb antireszorptív kezelés ellenére 24 hónapon belül legalább két új törés következik be, vagy ha a biszfoszfonát, illetve a raloxifen nem tolerálható.

A teriparatid csontritkulásban szenvedő férfiaknak is adható fokozott töréskockázat esetén, illetve nagy töréskockázattal járó, szteroid által indukált csontritkulás kezelésére is alkalmazható mind nők, mind férfiak esetében.

Bizonyíthatóan csökkenti a csigolyatörések gyakoriságát, és egyedüli hatóanyagként serkenti a csont újjáépülését súlyos csontritkulásban. Alapvetően befolyásolják az oszteoklasztok differenciálódását és működését. Porkészítmény csontritkulás kezelésére denosumab az IgG2 alosztályba tartozó humán, monoklonális ellenanyag.

Célzottan gátolja a RANK-ligand aktivitását, ezzel új megközelítést képvisel az oszteoporózis és más csonttömegvesztéssel járó betegségek terápiájában.

Csontritkulás áttekintés

Denosumabhoz kötődő neutralizáló ellenanyagok jelenlétét klinikai tanulmányokban eddig nem lehetett porkészítmény csontritkulás kezelésére.

A FREEDOM tanulmány kimutatta, hogy 3 évig tartó alkalmazás esetén a félévente adott 60 mg-os szubkután injekció szignifikánsan csökkenti a vertebrális, a nonvertebrális törések és a combnyaktörés kockázatát posztmenopauzában. Már egyéves kezelés után kimutatható volt a lumbális csigolyák, a combnyak és a csukló csontsűrűségének növekedése.

Ezért előrehaladott korú betegek kezelésekor a denosumab jó választási lehetőség. A biszfoszfonátok a mineralizált csontfelszínen rakódnak le, porkészítmény csontritkulás kezelésére az érett oszteoklasztok felveszik őket, ezekre a sejtekre közvetlen toxikus hatást gyakorolnak, de közvetett porkészítmény csontritkulás kezelésére, a mevalonsav-anyagcsere befolyásolásán keresztül is ampulla készítmények ízületi kezelésre rájuk.

A csontfelszínen hosszan nyomon követhetők, az alendronát és a zoledronát kifejezetten hosszú hatástartamú készítmények.

Ezzel szemben a denosumab keringő ellenanyagként fejti ki hatását, gátolja az porkészítmény csontritkulás kezelésére proliferációját, differenciálódását és az egész sejtvonal funkcióját, hatását gyorsabban fejti ki: 3 már egy hónapos kezelés után csökken a csont-turnovert jelző CTX paraméter értéke.

Kiválasztása a retikulohisztiocita rendszeren keresztül történik, függetlenül a vesétől, ezért a denosumab beszűkült veseműködésű betegeknek is adható. Tartós eredményhez folyamatos kezelésre van szükség.

  • Csontritkulás 9 oka, 3 tünete és 4 kezelési módja [teljes útmutató]
  • Deformáló artrózisos kezelés a kis ízületekben
  • A könyökízület bursitisz kezelésére szolgáló készítmények
  • Csalánleves ízületi fájdalmak kezelésére
  • Az ízületi ízületi gyulladás felmelegedhet
  • Tartósan mozdulatlanságra kárhoztatott, ágyhoz kötött betegeken is kialakul, ezt a folyamatot látjuk akkor is, ha egy-egy végtag törés után tartósan gipszben van.
  • Ízületek fájnak, kezelik a veséket

A kezelést nagy törési kockázatú nők, illetve olyan prosztatarákos férfiak számára engedélyezik, akiknél a hormonabláció a csonttömeg csökkenéséhez és a törési kockázat növekedéséhez vezet. Katepszin K gátlók A katepszin K inibitorok is befolyásolják az oszteoklasztok közvetítette csontátépülést. A katepszin K-t a porkészítmény csontritkulás kezelésére fehérjebontó enzimek ciszteinproteázok családjába sorolják.

A specifikus katepszin K inhibitorok gyógyszerfejlesztési vizsgálatai során az odanacatib és az ONO hatóanyagokat kutatják, ezek ugyanis nagy specificitásuk mellett nem mutatnak jelentős mellékhatást.

Az odanacatib heti 3—50 mg-os per os dózisban reverzibilisen gátolja a katepszin K-t, de nem csökkenti az oszteoklasztok számát, s a biszfoszfonátokkal és a denosumabbal összehasonlítva kevésbé kifejezetten gátolja a csontátépülési paramétereket és alig gátolja a csontújdonképződést. Ilyen módon lehetséges a sejtszintű kommunikáció az oszteoklasztok és az oszteoblasztok között, ami megtartott csontújdonképződés mellett gátolja a csontreszorpciót.

Ez a szétkapcsoló hatás eltér az összes többi antireszorptív hatóanyag működési mechanizmusától, mert azok mindig sejthalált okoznak. Dózisfüggő, jelentős mellékhatást bőrgyógyászati eltérés, légúti infekciók nem tudtak bizonyítani.

  1. A bokaízületek artrózisa 1 fok
  2. Új a csípőgyógyászatban
  3. Váltakozó ízületi fájdalom
  4. Kenőcs a térd ízületi gyulladásokról

A terápia egy évvel való meghosszabbítása további pozitív hatással volt a csontsűrűségre. A denosumab elhagyásához hasonlóan és a biszfoszfonátokétól eltérően az odanacatib leállítása után újra csökkenni kezd a csonttömeg, mivel a gyógyszer nem tárolódik a csontokban. Az antiszklerosztin antitest gátolja a szklerosztin funkcióját és javítja az oszteoblasztok aktivitását, így fokozza a csontszövet képződését.

Ez tehát olyan csontszövetépítő gyógyszernek tűnik, amely a csontépítésre tisztán pozitív hatással van, a csontvesztést nem stimulálja.

porkészítmény csontritkulás kezelésére

A szklerosztin egyike annak a kevés csontszelektív modulátornak, amit csak az oszteociták termelnek. A szerzők nem jeleztek érdekütközést. You need JavaScript enabled to view it. Irodalom: 1.

Mozgásszervi betegségek

Baron R, Kneissel M. WNT signaling in bone homeostasis and disease. Nature Med ;— 2. Bone cells crosstalk: noncanonical Roring in the Wnt. Cell Metab ;— 3. Denosumab and bisphosphonates. Bone ;— 4. Osteoporose: Phasengerechte Therapie und Neues aus der Zellbiologie. J Mineralstoffw ;—7 5. Birkhäuser M.

Ther Umsch ;— 6. JAMA ;— 7. Continuing bisphosphonate treatment for osteoporosis. N Engl J Med ;— 8. J Bone Miner Res ;— 9. A single-dose study of denosumab in patients with various degrees of renal impairment.

Hasonló termékeink

porkészítmény csontritkulás kezelésére J Bone Miner Res ;— Joint Bone Spine ;— Comparison of the effect of denosumab and alendronate on BMD and biochemical markers of bone turnover in postmenopausal women with low bone mass. Cathepsin K: its skeletal actions and role as a therapeutic target in osteoporosiS.

Nat Rev Rheumatol ;— Dachverband Osteologie e. DVO guideline for prevention, diagnosis and therapy of osteoporosis in adults. Osteologie ;—74 Parathyroid hormone and teriparatide for the treatment of osteoporosis. Endocr Rev ;— FRAX and its applications to clinical practice. Bone ;— European guidance for the diagnosis and management of osteoporosis in postmenopausal women.

Csontritkulás tünetei és kezelése

Osteoporos Int ;—57 Osteoporos Int ;— Decreased bone remodeling and porosity are associated with improved bone strength in ovariectomized cynomolgus monkeys treated with denosumab, a fully human RANKL antibody. Kraenzlin ME, Meier C. Parathyroid hormone analogues in the treatment of osteoporosis. Nat Rev Endocrinol ;— Swiss Med Forum ;—28 Remaining porkészítmény csontritkulás kezelésére and absolute 10—year probabilities of osteoporotic fracture in Swiss men and women.

Kialakulásának okai

Bisphosphonate therapy for osteoporosis: benefits, risks, and drug holiday. Am J Med ;—20 Effect of denosumab on bone mineral density and biochemical markers of bone turnover. Opposite bone remodeling effects of teriparatide and alendronate in increasing bone mass.

porkészítmény csontritkulás kezelésére

Arch Intern Med ;— Denosumab densitometric changes assessed by quantitative computed tomography at the spine and hip in postmenopausal women with osteoporosis. J Clin Densitom ;— Meier C, Kraenzlin M. Kathepsin-K-Inhibitoren in der Osteoprosetherapie. Osteologie ;— Single-dose, placebo-controlled, randomized study of AMGa sclerostin monoclonal antibody.

J Bone Miner Res ;—26 Five years of denosumab exposure in women with postmenopausal osteoporosis.