Ízületi betegség osteomyelitis

Gyermekeknél és serdülőknél a gyulladásos elváltozások leginkább a hosszú csontok metafízisét érintik. Elváltozások azonban a csontváz bármelyik részében előfordulhatnak. Továbbá, a betegség érinthet más szerveket, például a bőrt, a szemet, az emésztőtraktust és az ízületeket is. Ízületi betegség osteomyelitis betegség gyakoriságát nem tanulmányozták részletekbe menően.

Az európai nemzeti nyilvántartások adatai alapján 10 főből kb.

A fertőzéses eredetű ízületi gyulladásról

Nemi predominancia nincs. A betegség okait nem ismerjük. A feltételezések szerint a betegség a veleszületett immunrendszer zavarával függ össze. A csontmetabolizmus ritka betegségei — például a hipofoszfatázia, a Camurati—Engelman-szindróma, a jóindulatú hyperostosis-pachydermoperiostosis és a hisztiocitózis — hasonlíthatnak a CNO-ra.

Csontvelőgyulladás

A betegség öröklődését még nem igazolták, de feltételezik. Valójában csak az esetek kis része familiáris. Megelőzhető-e a betegség? A betegség okai jelenleg nem ismertek. Megelőző intézkedésekről sem tudunk.

Milyen antibiotikum hatásosabb csont- és ízületi fertőzéseknél?

A közelmúltban végzett elemzések nem találtak a betegséget okozó fertőző ágenst például baktériumokat. A betegek általában csont- vagy ízületi fájdalomra panaszkodnak, ezért a differenciáldiagnózis lehet gyermekkori idiopátiás artritisz és bakteriális oszteomielitisz is.

Klinikai kivizsgálással tulajdonképpen kimutatható az artritisz ízületi gyulladás a betege jelentős részénél. Gyakori a helyi csontduzzanat és nyomásérzékenység, valamint sántítás és funkcióvesztés is előfordulhat.

Lefolyása szempontjából a betegség lehet krónikus vagy rekurrens kiújuló. A betegség nem azonos minden gyermeknél. Mi több, a csont érintettségének típusa, a tünetek időtartama és súlyossága betegről betegre változik, sőt ugyanannál a gyermeknél is, ha figyelembe vesszük a rekurrens lefolyását.

Általában a gyermekkori CRMO hasonlít a felnőttkorihoz. Ugyanakkor néhány jellemzője, például a bőr érintettsége pikkelysömör, gennyes akne felnőttkorban gyakrabban megfigyelhető.

Osteomyelitis tuberculosa

Felnőtteknél a betegséget SAPHO szindrómának hívják, amely a szinovitisz, akne, pusztulózis, hiperosztózis és oszteitisz szavakra utal. A korai CNO csontelváltozások radiológiai vizsgálata sokszor nem mutat ki jellegzetes elváltozásokat, bár később a betegség lefolyása alatt a végtagok hosszú csontjainak és a kulcscsontnak az oszteoplasztikus és szklerotikus elváltozásai CNO-ra utalhatnak.

A csigolyakompressziót a röntgenvizsgálat szintén meglehetősen későn mutatja ki, de a rosszindulatú betegség és az oszteoporózis további differenciáldiagnózisát is mérlegelni kell ennek a tünetnek a felfedezése után. A CNO diagnózisának tehát a klinikai képen és képalkotó vizsgálatokon kell alapulnia. Az MRI-felvétel kontrasztanyaggal további részleteket szolgáltat az elváltozások gyulladásos aktivitásáról. A technéciumos csontszcintiográfia segíthet a diagnózis kezdeti meghatározásában, mivel klinikailag csendes CNO elváltozások gyakran felléphetnek.

A teljes testről készült MRI-felvétel azonban a jelek szerint érzékenyebb az elváltozások meghatározása szempontjából. A betegek jelentős számánál a diagnosztikai képalkotó eljárás önmagában nem zárja ki a rosszindulatú betegség jelenlétét, ízületi betegség osteomyelitis mérlegelni kell a biopsziát, mivel sokszor nehéz egyértelmű különbséget tenni a rosszindulatú csontelváltozások és a CNO-val összefüggő elváltozások között.

A biopszia helyének kiválasztásakor funkcionális és kozmetikai szempontokat is figyelembe kell venni. Biopsziákat kizárólag diagnosztikai célból szabad végezni, és a klinikusok ne próbálják meg kimetszeni a teljes elváltozásos területet; ez felesleges funkcionális károsodáshoz és hegesedéshez vezethet.

Már többször megkérdőjelezték a diagnosztikai biopszia szükségességét a CNO kezelésében. A CNO diagnózisa eléggé valószínűsíthető abban az esetben, ha a csontelváltozások legalább 6 hónapja fennállnak, és a betegnél jellegzetes bőrelváltozások is fellépnek. Ebben az esetben nem kell feltétlenül biopsziát végezni, azonban kötelező a rövid távú klinikai utánkövetés, beleértve az ismételt képalkotó vizsgálatokat is. A rosszindulatú betegség kizárása érdekében biopsziát kell végezni az unifokális egygócú elváltozásokból, amelyeknek csak oszteolitikus megjelenése van, és érintik a környező szöveti képleteket.

A gyulladás és a szöveti érintettség mértékének meghatározása érdekében a fájdalmas ízületi betegség osteomyelitis ideje alatt rendszerint megmérik a vérsejtsüllyedést ESRa CRP-szintet, a teljes vérképet, valamint az alkalikus foszfatáz és a kreatinin-kináz szintjét. Gyakran előfordul azonban, hogy ezeknek a vizsgálatoknak az eredménye nem egyértelmű.

Milyen kezelések léteznek? Jelentős számú betegnél azonban erősebb gyógyszerekre, például szteroidokra és szulfaszalazinra van szükség. A biszfoszfonátokkal végzett kezelés újabban kedvező eredményekhez vezetett. Beszámoltak már a betegség krónikusan refrakter lefolyásáról is a betegség hosszú ideig nem reagált a kezelésre.

A szülők számára nem könnyű elfogadni, hogy gyermekük kénytelen hosszú ideig gyógyszert szedni.

A fertőzéses eredetű ízületi gyulladásról

Általában aggódnak a fájdalomcsillapító és a gyulladáscsökkentő gyógyszerek esetleges mellékhatásai miatt is. Gyermekkorban az NSAID szerek általában biztonságosnak számítanak, és kevés mellékhatásuk van, például gyomorfájás. További részletek a gyógyszeres kezelésről szóló részben.

A kezelés ízületi betegség osteomyelitis az elváltozások helyi jelenlététől, ízületi betegség osteomyelitis és súlyosságától függ. Általában hónapokig vagy évekig tartó kezelésre van szükség.

Artritisz ízületi gyulladás esetén fontos lehet a fizikoterápia. Az ilyen betegségekre alkalmazott kiegészítő kezelésekről azonban nincsenek adatok. A kezelés alatt álló gyermekeknél legalább évente kétszer vér- és vizeletvizsgálatot kell végezni. A betegek többségénél több évig is eltarthat, néhányuknál akár élethosszig is. A betegség megfelelő kezelése esetén a prognózis kedvező. A gyermek és családja ízületi és csontproblémákkal küzd ízületi betegség osteomyelitis hónapokig a betegség diagnosztizálása előtt.

Differenciális kivizsgálás céljából általában javasolják a beteg kórházi felvételét. A diagnózis felállítása után szintén javasolt a rendszeres kontrollvizsgálat ízületi betegség osteomyelitis egészségügyi intézményben. Mi a helyzet a sportolással? Lehetnek korlátozások a sportolást illetően, főleg biopszia után vagy artritisz jelenléte esetén.

Ezt követően általában nem kell ízületi betegség osteomyelitis az általános fizikai aktivitást. Nincs speciális étrend. A gyermek kaphat védőoltást, kivéve az élő vakcinákat kortikoszteroid- metotrexát- illetve TNF-α-gátló kezelés ideje alatt. A CNO-s betegeknek nincsenek termékenységgel kapcsolatos problémáik. A medencecsontok érintettsége esetén a beteg kellemetlenséget tapasztalhat a szexuális tevékenységek közben.

Teherbe esés tervezése előtt és a terhesség ideje alatt felül kell vizsgálni a gyógyszeres kezelés szükségességét.